Spanyolország, 1944.
A polgárháború véget ért, de a hegyekben még harcolnak a gerillák.
Carmen (Ariadna Gil) kislányával, Oféliával (Ivana Baquero) új férjéhez, a hideg, kegyetlen és autoriter Vidal (Sergi López) kapitányhoz költözik, aki Franco seregében szolgál.
Ofélia nem szenvedheti az új életét, így a ház mögött felfedezett rejtélyes labirintusba menekül.
Pán - védelmezője és vezetője - egy mesebeli figura meggyőzi, hogy a kislány egy mágikus királyság rég elveszett hercegnője.
Hogy az elveszett igazságot megtalálja, Oféliának három próbát kell kiállnia, olyanokat, melyekre senki nem készítette fel.
Oscar-díj (2007)
díj: legjobb fényképezés
díj: legjobb díszlet
díj: legjobb smink
BAFTA-díj (2007)
díj: legjobb nem angol nyelvű film
díj: legjobb jelmez
díj: legjobb smink
Goya-díj
díj: legjobb eredeti forgatókönyv
díj: legjobb újonc színésznő (Ivana Baquero)
díj: legjobb fényképezés
díj: legjobb vágás
díj: legjobb smink
díj: legjobb hang
díj: legjobb speciális effektusok
Ez a hozzászólás olyan információkat tartalmaz amely ismeretében a film élvezhetetlen lehet!
Ha biztosan el akarod olvasni ezt a szövegrészt, akkor kattints ide!
Másik olvastaban pedig azt lehet mondani, hogy a spanyolajkú írók=költők, rendezők szívesen nyúlnak a mágikus realizmushoz. Pl.: Garcia Marquez, Jorge Luis Borges, hogy csak két nagy nevet említsek. Ennél a műfajnál az olvasóra, nézőre van bízva kb., hogy elfogadja-e olyannak az általuk megalkotott univerzumot, amiben igenis létezhet a mágia, a varázslények stb. a sima szürke realitás mellett. Főként beavatottak, arra fogékony ártatlan gyerekek, ősibb állapotában megmaradt vidékiek lehetnek azok, akik tudatában vannak ennek az ún. plusznak, amit az átlagemberek máshogy magyaráznak meg önmaguk számára, pedig a hatásukat, ténykedésüket ők is érzékelik.