Csak egy emlékem Lauda epés megjegyzéseire. Valamelyik versenyen valamelyik versenyző (érdektelen) kiállt. Lauda: szörnyű pocsékul versenyzett, az ő helyében én is feladtam volna ezt a szenvedést és azt mondom, tönkrement a kuplungom. A riporter: de XY azt mondta, a fékje ment el... Lauda: Ja. Vagy a kuplung, vagy a fék.
A Niki Lauda sztori online (2014)
Lauda - The Untold Story Aka 33 Day
Niki Lauda 1976-ban, a Forma 1 egyik leghíresebb balesetében szenvedett életveszélyes sérüléseket. A film vizsgálja a baleset körülményeit és bemutatja Lauda bátor visszatérésének történetét. A filmben Laudán és családján kívül az autósport olyan egykori és mai sztárjai szólalnak meg, mint Sir Jackie Stewart, David Coulthard, Mark Webber, Lewis Hamilton vagy Nico Rosberg.
Filmmel kapcsolatos linkek
Bármilyen probléma esetén (film vagy sorozat indítása, nem működő adf.ly) használjátok a segítség menüpontot, vagy jelezzétek a hibát a kapcsolat menüpontban.
Hozzászólások
A közösségi funkciók használatához (pl.: hozzászólás) be kell jelentkezned vagy regisztrálnod!
Lauda valóban ikonikus figurája az F1-nek. Biztos volt előtte is jó pár professzionális versenyző, de ő volt az első, aki ettől a profizmustól lett legyőzhetetlen. Nem hiszem, hogy ő lenne az F1 67 évének legbravúrosabb versenyzője, de ő volt az első, akit a megszállott profizmus (és nem a született zsenialitás) repített a csúcsra. De nemcsak kiváló pilóta, hanem nagyon szórakoztató figura is, a 90-es években ő volt a német RTL stúdió-szakértője (lehet, hogy ma is az, de már nem tudom fogni az adót), kiváló fanyar humorral elemezte a kollégákat, mindenkihez volt egy "jó" szava.
Ő a hőskor nagy túlélője - ez is érdem ám! -, aki nem hagyta ott a fogát (csak a fülét). Mai szemmel már a 90-es évek modern versenyei is őrölten riasztóak: a pilóta fél teste kiáll a kocsiból, a rövid orrkúp kevés elnyelő zónát feltételez, szárnyak alig vannak - rossz nézni. Pedig már ezek a kocsik is hihetetlenül biztonságosak. Ha egy utcai autóval 170-nel nekimégy egy falnak, csak darált húst szednek ki a kocsiból, egy F1 pilóta pedig dühöngve kiszáll, még a haja se kócolódott össze. Ha azt látod, hogy össze-vissza röpködnek az alkatrészek és kocsielemek, az eleve jó jel, mert működött az energia-elnyelés. Benne égni pedig már egyáltalán nem lehet - hál istennek - a kevlár tank és a szakaszosan lezáró vezetékek miatt. (Megégni akkor lehet, ha a szerelők ügyesen az öledbe tankolják a benzint, mint Verstappen apukának 1994-ben.) A halálos baleseteket a buta - emiatt kikerülhetetlen - véletlenek okozzák, a Senna sisakrésébe beleálló felfüggesztés, Jules Bianchi végzetes találkozása egy markolóval, jó néhány elszabadult kerék által letarolt sportbíró. De kivédhetetlen egy éles korlátsarokkal való találkozás Monte Carlóban (Karl Wendlinger, 1993), vagy az a bizonyos rugó a Hungaroringen. Persze, veszélyes, de ahogy Riccardo Patrese mondta, amikor megkérdezték tőle, fél-e a rajt során: A rajttól nem félek. Én a Róma-Milánó autópályán félek.
Ő a hőskor nagy túlélője - ez is érdem ám! -, aki nem hagyta ott a fogát (csak a fülét). Mai szemmel már a 90-es évek modern versenyei is őrölten riasztóak: a pilóta fél teste kiáll a kocsiból, a rövid orrkúp kevés elnyelő zónát feltételez, szárnyak alig vannak - rossz nézni. Pedig már ezek a kocsik is hihetetlenül biztonságosak. Ha egy utcai autóval 170-nel nekimégy egy falnak, csak darált húst szednek ki a kocsiból, egy F1 pilóta pedig dühöngve kiszáll, még a haja se kócolódott össze. Ha azt látod, hogy össze-vissza röpködnek az alkatrészek és kocsielemek, az eleve jó jel, mert működött az energia-elnyelés. Benne égni pedig már egyáltalán nem lehet - hál istennek - a kevlár tank és a szakaszosan lezáró vezetékek miatt. (Megégni akkor lehet, ha a szerelők ügyesen az öledbe tankolják a benzint, mint Verstappen apukának 1994-ben.) A halálos baleseteket a buta - emiatt kikerülhetetlen - véletlenek okozzák, a Senna sisakrésébe beleálló felfüggesztés, Jules Bianchi végzetes találkozása egy markolóval, jó néhány elszabadult kerék által letarolt sportbíró. De kivédhetetlen egy éles korlátsarokkal való találkozás Monte Carlóban (Karl Wendlinger, 1993), vagy az a bizonyos rugó a Hungaroringen. Persze, veszélyes, de ahogy Riccardo Patrese mondta, amikor megkérdezték tőle, fél-e a rajt során: A rajttól nem félek. Én a Róma-Milánó autópályán félek.
Nekem sokat jelent a F-1. Osztrák TV-ben néztem gyerekkoromban, most is nagy rajongója vagyok.