Oh igen! Ebben benne van minden, amit az emberről tudni kell. Nagyon is tetszett nekem ez az egész. Köszönöm, hogy láthattam!
Marsbéli krónikák - I. rész: Az expedíció
Az emberiség régi álma válik valóra, amikor az első űrhajó a Marsra érkezik. A szonda nem talál életre utaló jeleket. Ám ha néhány kilométerrel arrébb ért volna földet, egész más hírek-kel tért volna haza...
Több évtizeddel később már emberek is érkez-nek a vörös bolygó felfedezésére. Egy marsbéli nő erotikus álmaiban előre látja a Zeus-1 űrhajó érkezését. Amikor a földlakók megérkeznek, az asszony féltékeny férje azonnal végez az űrhajó utasaival. A Zeus-2 sem jár sokkal több szerencsével.
A gondolatolvasásra képes Mars-lakók kifürkészik az űrhajósok emlékeit és tőrbe csalják őket, hogy az emberiség ne tehesse tönkre bolygójukat. Amikor viszont a Zeus-3 megérkezik a Marsra, már csak halott Marslakókat talál. A korábbi expedíciók egy, az ember számára szinte ártalmatlan, a Marslakókra nézve azonban végzetes vírust hurcolnak be: a bárányhimlőt...
Marsbéli krónikák - II. rész: Telepesek érkezése
A felfedezés hőskora után a földlakók lassacskán elkezdik benépesíteni a Marsot, amelyet kihalt bolygónak hisznek. Az emberek a legkülönfélébb szándékokkal és elvárásokkal érkeznek ide. Peregrine atya például úgy hiszi, itt megtalálhatja Istent, akinek egész életét szentelte és akinek megpillantása legfőbb életcélja.
Mások fájó emlékeik elől menekülve választják lakhelyül a vörös bolygót. Így Leif Lustig és a felesége Anna is, akik elvesztett fiukat gyászolják.
A halottnak hitt bolygó váratlan meglepetésekkel szolgál mindazok számára, akikben vágyak, remények vagy kétségek munkálnak...
A marsbéli telepesek éppen kezdik megérteni a velük történő meglepő dolgokat, amikor a Földről végzetes hírek érkeznek: odalent kitört az atomháború!
Marsbéli krónikák - III. rész: A marslakók
Az atomháború-sújtotta Föld szívszorítóan kopár és élettelen kis pontnak látszik a Marson rekedt emberek távcsövein keresztül.
Az atomháború kirobbanása után a marsi gyarmatokat sietősen evakuálták, de szétszórtan maradt néhány telepes a vörös bolygón. Mindenki a maga módján birkózik meg a magánnyal.
Peter Hathaway a rádióadója mellett ülve kétségbeesetten küldözi jeleit az űr sötét-jébe, s közben imádkozik, hogy hátha a Föld bunkereiben sikerült valakinek túlélnie a kataklizmát. Egy másik városban Genevieve Stelzert a világégés sem tudja kizökkenteni földhözragadt ostobaságából.
Tőle sok ezer mérföldnyire Ben Driscoll a Marson próbál társakra bukkanni és szisztematikusan végighívja a telefonkönyvben álló összes számot. Ők és a hozzájuk hasonlók lesznek az értelmes élet továbbvivői a világegyetemben, az utolsó Marslakók.
