Nekem valahogy nem jött át úgy a film, persze nem rossz, meg a zenék jók (ahogy a Téglában is), de nem tetszett, hogy túl sokat fókuszált a főszereplő családi életére. Joe Pesci viszont jól játszott.
Henry Hill gyerekkora óta nagymenõ szeretett volna lenni. Vágyakozva bámulta a szemközt lakó maffiózót, aki mindig nagy kocsikon érkezett haza, akit mindig a legjobb nõk kísértek, és akit soha nem zaklatott a rendõrség, ha túl hangos bulit csapott az éjszaka közepén. Henry egy napon nagy elhatározásra jut: önként jelentkezik a maffiózónál kisegítõnek. Néhány nap múlva már õ árulja a lopott cigarettát a gyárkapuban, néhány hónap múlva már név szerint ismeri õt a legjobb bár ajtónállója és nem telik el sok idõ, mire az utcán elõre köszönnek neki a tõle rettegõ emberek?
Martin Scorsese maffiafilmje a műfaj egyik alapműve!
