A fal (2012)

Die Wand

Értékeléshez regisztráció szükséges!
Szürreális helyzetben találja magát egy asszony, aki kirándulni ment egy baráti párral a hegyek közt megbúvó vadászházba. Másnap reggel egyedül ébred. Amikor a társai keresésére indul, legnagyobb megdöbbenésére láthatatlan falba ütközik. A civilizációtól és az emberi kapcsolatoktól távol csapdába esve csak egy kutya, egy macska és egy tehén van körülötte. Amolyan női Robinson Crusoe-ként próbál életben maradni a festői környezetben, ahol a természet törvényei uralkodnak. Marlen Haushofer regényéből.

Linkek a filmhez

  • Tárhely
    Info
    Hibás link
    Indítás
    Openload.co
     
     
    Vidoza.net
     
     
    Vidlox.tv
     
     
    Vev.io
     
     

Ez is érdekelhet

Hibás link bejelentése

Köszönjük a segítséged. Amennyiben hibás vagy törölt linket találtál itt tudod jelezni nekünk. Sorozatok esetében kérjük írd le az epizód számát, hogy miharabb javíthassuk.

Hozzászólások

A közösségi funkciók használatához (pl.: hozzászólás) be kell jelentkezned vagy regisztrálnod!

8
Úgy látszik, az idő megoldja a "nagy kérdéseket". 4 éve láttam ezt a filmet és akkor azon vekengtem, hogy tetszett-e vagy sem. Nos, mára bizonyosan megszületett a válasz: egyetlen kockájára sem emlékszem, pedig nem egy emberöltővel ezelőtt láttam. Ellentétként itt van például Andrzej Wajda filmje, a Tájkép csata után, amit szinte biztos, hogy az 1970-es évek vége óta egyszer sem láttam, mégis szinte minden pillanatára emlékszem, annyira belém ivódott. (Szívesen megnézném újra, de sehol sem találom.) Valószínűleg ez (is) a különbség a nézhető film és a remekmű között: az egyik nyomot sem hagy, a másik egy életen át elkísér. Ez a film nem kísért sehová se, belefulladt a 12 egy tucat érdektelen kategóriába.
7
szuper--------------------------
6
Unalmas. Azoknak ajánlom akik már leélték az életüket és minden mindegy.
5
röviden: egy gyönyörűen megkomponált film, mind látványvilágban, mind történet vezetésben. nem egy akciódús fim, itt gondolkodni(!) kell a filmmel együtt. 10/10
4
legközeleb regenyt irjatok ! nem hozza szolast !
3
Kedves Rosamund!

Az apróságokra reagálva: olyan film még nem született ahol minden részletekbe menően tökéletesen és életszerűen ábrázolt. Néha én is azon kapom magam filmnézés közben: de hogy, miért, mikor stb?Egyetértek, bár ennél én pont nem erre fókuszáltam, talán azért mert inkább a gondolatiságra figyeltem, szerintem inkább azt akarták hangsúlyozni.
A kommented másik felére reagálva: ez már egy személyes dolog. Annyit azért mondhatok, hogy nem vagy egyedül ezzel az érzéssel,úgy értem mindenkivel előfordul ez az állapot. Két dolog jut erről eszembe,egyrészt hogy vissza a természetbe és amit félelemnek gondolunk az maga a megnyugvás és harmónia.Minden gondolkodó embernek ez belső igénye kell hogy legyen,ugyanakkor mégis szükségünk van emberi kontaktusra és erre volt is utalás a filmben: "nem állat, ember vagyok". Örülök hogy szóba hoztad ezt, így még jobb utóíze van a filmnek.
2
Érdekes amit írt az előttem szóló de nekem másképp jött le.Én kevésbé éreztem "eredendően" labilisnak a főszereplőt.Csak annyira amennyire ebben a helyzetben bárki más érezne, reagálna. Vergődést sem éreztem, szép lassan lett ecsetelve az elszigeteltség, magány és túlélés.Azt sem gondolom hogy nagyon érzelgősre akarták volna venni a film készítői, leszámítva persze az állatokkal való kapcsolatát de ha valamivel sikerült azonosulni, akkor ez az. A néző óhatatlanul azonosul a szituációval, átéreztem a félelmét és döbbentem figyeltem hogy alkalmazkodik nő létére a túléléshez szükséges napi teendőkhöz. Egy középkorú értelmes nőről beszélünk aki meg akarja érteni,oldani a helyzetet.Szerintem a vadászat megkísérlése is természetesnek mondható, mint ahogy az is, ahogy a végén nem lövi le a rókát. A végkifejlet az egyetlen történés ami számomra kakukktojás. Értem én hogy történnie kellett valaminek és hogy a hátterében a környezettel, állatokkal való együttélés,gondoskodás áll, de a számtalan kérdés miatt inkább ideiglenesen hatástalanítottam volna a "behatolót".Persze könnyen beszél innen az ember és talán az már egy másik film lenne. Nos, nem kívánom senkinek hogy ilyen helyzetbe kerüljön. Még valami, kifejezetten tetszett a szöveg, pontosabban a belső monológ. Szépen játszott a szavakkal, érzékletesen és letisztultan fogalmazott, nem éreztem túlzó kicsapongásokat.Csak a befejezéssel volt bajom, talán mert nem sikerült elvesztenem a racionalitásom.
Összegezve: látni kell de tipikusan egyszer nézős film.

Az én skálám: ötlet 10, a környezet mesés és ez szerintem nem véletlen,nincs az a pont, a főszereplőt nehéz kiemelni mivel ez nem az a szerep ami a színészi játék tárháza, rendben a 8, a gondolatiság 9 pont, a bejezés elégséges, nem kis jóindulattal.
1
Az ötlet talán S. King Burájából ered, de egyetlen emberre redukálja a történetet. Az ő vívódása van a középpontban - nehezen tudom eldönteni, hogy herótom legyen-e a szenvelgésétől vagy izguljak érte. A monodráma kétélű fegyver, lehet feszült, de lehet halál unalom is. Ez a film nem válik ugyan unalmassá, de a feszültséget leginkább a természeti környezet generálja. A főszereplő eredendően labilis lélek, a szélsőséges események pedig teljesen felborítják. Szép film akar lenni, amit a néző végig szipog és a zsebkendője után kotorászik, de ez valahogy mégse sikerült neki. A főszereplő vergődése inkább idegesítő, mint megható. Van néhány szörnyű naturalisztikus jelenet - az őz lelövésétől pl. totál kibuktam. Nem tudom, ez volt-e a cél, de engem hidegen hagyott, hogy a Nő hogyan szenved, él-e, hal-e, kizárólag az állatok sorsa fogott meg. (Utólag azt gondolom, ez volt a cél.)
Ugyanakkor mégis azt javaslom: nézd meg! Ha másért nem is, azért feltétlenül, hogy elgondolkodj azon, te mennyire vagy acélos lélek, mit csinálnál hasonló, kisarkított helyzetben. Ha a Nőhöz nem is, magadhoz biztosan közelebb jutsz.
Az ötlet 10 pontos, a környezet/táj 15 pontos, a főszereplő játéka legalább 8, a belső monológ viszont 2-3 között ingadozik.