Pedig az elmúlás testetlen...bármennyire is elfogadhatatlan...Ez a film a remény az örökkévalóságra a változatlanságra...
Laura gyermekkora legszebb éveit egy tengerparti árvaházban töltötte, ahol nevelõinek féltõ gondoskodásától kísérve, testvéreiként szeretett társai körében nõtt fel.
Harminc év után, férjével, Carlos-szal és hét éves kisfiával, Simonnal tér vissza ide, azzal az elhatározással, hogy álmát megvalósítva, felújítsa és fogyatékos gyermekek számára újra megnyissa a rég elhagyatottan álló házat.
Az új otthon és a titokzatos környezet felkelti Simon fantáziáját és a fiú fantasztikus mesék nem éppen ártatlan játékok fonalát kezdi gombolyítgatni.
Laurát kezdi zavarni nyugtalanító játék, mely a fiú különös világába vonja be, saját gyermekkorának rég elfeledett, mélyen felkavaró emlékeit idézve fel. Ahogy közeleg a megnyitó napja, a családban egyre nõ a feszültség. Carlos továbbra is szkeptikus és váltig állítja, hogy Simon az egészet csak azért találja ki, hogy felhívja magára a figyelmet.
De Laura számára lassan nyilvánvalóvá válik, hogy valami, hosszú ideje lappangó és borzalmas dolog kezd belopózni az öreg házba, valami, ami ugrásra készen várja, hogy családjára rémisztõ csapást mérjen rájuk.