Talán a leg osobább film amit itt láttam eddig.
A Los Angeles-i repülőtéren a bostoni éjszakai járat indulását váró gyanútlan utasok még úgy hiszik, hogy eseménytelen repülőútnak néznek elébe, ám nagyot tévednek.
A gép csaknem megtelt. Tíz utas közvetlenül a felszállás után elalszik, majd félúton arra ébred, hogy a többi ember eltűnt a gépről, csak óráik, aprópénzük, cigarettatárcáik és fogtöméseik maradtak az üléseken. A pilótafülke is üres, a repülőgép robotvezérlésre van állítva. Brian Engle, a szolgálaton kívüli pilóta átveszi az irányítást. Nick Hopewellel, a brit szerencselovaggal együtt megnyugtatják társaikat. Brian elhatározza, hogy a gyér forgalmú és hosszú kifutópályával rendelkező bangori reptéren szállnak le, amely megközelíthető az óceán felől. Leszállás után döbbennek rá, hogy a repülőtér kihalt, a levegő áporodott, az étel ízetlen. Nem hallatszik semmi zaj, csak Dinah, a vak lány hall valamiféle távoli morajlást.