Nekem nagyon tetszett, de nem egy könnyed délutáni szórakozás, és aki nevetni akar, semmiképpen se válassza, mert nem olyan komédia, amin kacagni lehet! 
A harmincas éveikben járó testvérpár, Harbour és Wilbur anya nélkül nőnek fel. A jószívű Harbour úgy érzi, felelősséggel tartozik öccse, a labilis idegzetű Wilbur iránt. Miután édesapjuk hirtelen meghal, a fivérek között még szorosabb, szeretetteljes kapcsolat alakul ki. A fiúk összefognak és elhatározzák, hogy közösen vezetik egyetlen örökségüket: apjuk antikváriumát. Hamarosan azonban Wilbur öngyilkosságot kísérel meg, amelyet túlél ugyan, de hosszabb terápiára kórházba utalják. Kezelőorvosai úgy gondoljak, hogy Wilbur számára egy szerelmi kapcsolat jelentené az igazi gyógyírt, s bár a fiút időről időre megkörnyékezik a nők, ő senkit sem kepés közel engedni magához. Harbour eközben kénytelen egyedül vezetni a könyvkereskedést. Egy nap betoppan hozzá a kórházban takarítóként dolgozó Alice, aki a betegek által hátrahagyott könyveket szeretné eladni. Harbour beleszeret a gyermekét egyedül nevelő, csendes, fiatal nőbe. Az új kapcsolat szinte észrevétlenül megváltoztatja a fivérek életét.
