A mindennapi heg online (1994)

Ez csak a Schramm. (heg, nyiladék, seb) nem történetet mesél el, hanem helyzetjelentést ad egy végállapotról. Vég, mely belakható. Lothar Schramm taxisofőrként dolgozik, de szabadidejében dühét saját vagy mások testén éli ki. A film egy órája, Lothar halál pillanatában megmerevedett memóriájának a lenyomata, nem azt mondja el, hogy mi lehet, vagy, hogy mi legyen, hanem hogy mi van. S minden reggel, minden pillanatban folyamatosan ez a lét van. A reggeli öltözködéskor mindenki átéli néha, hogy ismeretlen eredetű hegeket, horzsolásokat talál magán. Ettől először megijedünk, majd egyszerűen csak elkezdünk szorongani testünk meghatározatlan saját életén. Lothar Schramm teste is csak saját maga és minden más test ellenében képes az életre, a működésre. S ez így megy mindennap, mert a test csak saját magát, mint heget, mint sebet éli meg, mint fájdalmat, melynek levezetésére nincs más mód, mint az agresszió átvitele. A reggeli ébredések Lothar életében sem egyszerűek, csak az ő teste máshogy él külön életet, például leszakad a lába, vagy egy fogakkal harapdáló vagina mellett tér magához. Megszokta már, nem lepődik meg, tudja kezelni, ehhez képest rendezte be az életét. Ez mind természetes itt. Fegyelmezetten és az őrület nagyságához mért makacssággal kell megpróbálni életben maradni. Akár egy katona. A Schramm ezek miatt az akarat filmje is. Lothar megpróbál ugyan alkalmazkodni saját magához, s világának koherenciáját a gyilkosságok segítségével törekszik megőrizni, de ennek az az ára, hogy saját egyszemélyes poklán kívül nem is létezik. Ezért képtelen normális kommunikációra más emberekkel, ezért néznek át rajta. Mert Lothar Schramm nincs. Csak egy heg van helyette. S a heg csak a sérülés nyelvén ért