Budapest ostroma online (2015)

Budapest ostromát második Sztálingrádnak is nevezték. Szálasi Ferenc nyílt várossá akarta nyilváníttatni a fővárost, de tervével nem győzte meg Hitlert. Vérzivataros harcok következtek,  mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett, a szovjetek közel nyolcvanezer katonát vesztettek. A védők többször próbáltak kitörni a szovjetek gyűrűjéből, majd 1945. február 13-án letették a fegyvert.  Második Sztálingrád „Budapest ostroma több szempontból is rendkívüli volt. A szovjet hadsereg magyarországi összes veszteségének fele Budapesttel kapcsolatosan keletkezett. A város elfoglalásáért indított hadművelet 108 napig, a tényleges ostrom 102 napig tartott, amelyből 52 napot a védők teljes bekerítésben harcoltak végig. Ezzel szemben Berlin két hét alatt, Bécs hat nap alatt elesett. Sztálingrád ostroma ugyan 125 napig tartott, de ennek döntő része nem érintette a város területét, ahonnan a civil lakosságot egyébként is evakuálták.  Budapest ostromához igazából csak Varsó 1944-es ostroma mérhető,csak ott a németek voltak a támadó fél”- írta az ostromról Ungváry Krisztián történész. Budapest ostroma a második világháború öt legfontosabb városcsatájának egyike,  jelentősége összemérhető Sztálingrádéval, Berlinével vagy Leningrádéval, mégis elfelejtkezett róla Európa - mi magyarok sem kezeljük a helyén, de Németországban és Oroszországban is elfelejtkezett róla a társadalom. Az 1944. augusztus 23-i román átállás után Sztálin egy, Churchill-nek küldött táviratában ezt írta: 'ki kell ütni Magyarországot a háborúból, s támadás révén ki kell tapogatni, illetve kedvező körülmények esetén  fel kell göngyölíteni a keleti fronton a németek védelmi állásait'. Churchill balkáni partraszállás terveit Sztálin egy gyors, rajtaütésszerű támadással akarta megakadályozni, amelyben a magyar fővárost néhány nap alatt el kellett volna foglalni. E kísérlet azonban véres kudarcba fulladt. A német-magyar védelem sikeres harcaival arra kényszerítette a szovjet diktátort, hogy keleti hadszíntér déli szárnyát, két hadseregcsoport, a 2. és 3. Ukrán Front főerőit, és ami a nagyközönség előtt kevésbé ismert, egy román hadtestet,  hosszabb időn keresztül kizárólag a magyar főváros bevételére alkalmazza. Német oldalról a Dunántúl szilárd védelme elősegíthette Ausztria előterének védelmét, a dunántúli olajmezők megtartását és a jelentős erőt képviselő balkáni német hadosztályok visszavonulási útjának fedezését, illetve az hadiipari nyersanyagok (bauxit, mangán stb.) biztosítását. A Dunántúl tartásához a német hadvezetés elengedhetetlennek tartotta a  pesti hídfő, de nem a milliós nagyváros megtartását. Hitler viszont elrendelte Budapest háztól-házig való védelmét, tekintet nélkül a lakosságra és az okozandó károkra, később még a védők kitörését is megtiltotta. Himmler, az SS birodalmi vezetője pedig elérte, hogy egy SS-tábornokot nevezzenek ki Budapestet védő csapatok parancsnokául.  A 108 napos budapesti csatában a német-magyar csapatok heves harcok sorozatában  két és fél hónapra megállították a náluk jelentősen erősebb két szovjet hadseregcsoportot.  Az 51 napos tényleges városostrom véres utcai harcaiban Budapest jelentős része  csaknem teljes egészében elpusztult, a védőkre és a civilekre mérhetetlen  szenvedés várt, miközben az ostromlott városban a nyilasok terrorja tombolt,  elsősorban a zsidókkal szemben. Filmünk vegyíti a szemtanúk visszaemlékezéseit a történész szakértők értékelésével. Az archív felvételek és a filmszalagra forgatott illusztrációs jelenetek pedig a túlélők elbeszélését támasztja alá. Hét évig készült a Budapest ostromáról szóló filmNóti-Nagy Attila író-producer és Babos Tamás rendező Budapest ostroma című kétrészes dokumentumfilmje hét évig szülte magát. Az ihletet Nóti-Nagy számára is Ungváry könyve jelentette. Felidézte benne nagyszülei visszaemlékezéseit. „…úgy éreztem, tartozom nekik, és mindenkinek, aki átélte ezt az egészet, azzal, hogy elkészítem a filmet. Így is az utolsó pillanatban sikerült elkapnunk azokat, akik tudtak még beszélni az ostromról” – nyilatkozta. Amikor elkezdtem az anyagot keresni az ismertetőhöz, még nem tudtam mibe vágok bele. Nem csak a bőség zavara, de az írások sokfélesége is meghökkentő volt.Így próbáltam a film elkészültének időpontjához, és annak fő témájához kapcsolódócikkekből szemezgetni. Természetesen ez is, mint minden ismertetőm, tükrözi az énszubjektivitásomat is.A film joggal nevezi magát hiánypótlónak a műfajában, hiszen hasonló nem, vagy csak máshasonló témájú dokufilmek részeiként voltak eddig láthatóak. Sajnos mamár alig - alig élnek a szemtanukból, résztvevőkből. Így ez a film a 24. órábankészült el.  martynX