Johnny, annyi kortársához hasonlóan, önkéntesként jelentkezik a Nagy Háborúba, és a harcmezőn, mint megannyi sorstársa, az ellenséges tűzben borzalmasan megsebesül. Szerencse, vagy inkább balszerencse, hogy életben marad, holott keze-lába és arca nagy része odaveszett. Így egy külön kórteremben, vakon, némán tengeti napjait. Az orvosok meggyőződése, hogy nincs magánál, így az emberi test működését illusztráló, amolyan bemutató "mintadarabként" tartják mesterségesen életben. Johnny azonban öntudatra ébred, s végletesen korlátozott eszközeivel, kétségbeesetten próbál kapcsolatba lépni a külvilággal, miközben agyában újra és újra, egyre vadabb fordulatokkal tarkítva, leperegnek életének eseményei.
Dalton Trumbo 1939-ben megjelent azonos című regénye nyomán.
Ami a legjobban tetszett a filmben az az, hogy sokkal kegyetlenebbek voltak az orvosok, és ettől még szívszorítóbb volt. A könyvben pedig a nyers megfogalmazást imádtam, ahogy Joe a háborúról gondolkodik.
Nagyon örülnék, ha lenne remake. Azért 1971 nem most volt, szóval megnézném egy mostani rendező elképzeléseit is